július 30. csütörtök 19:30
HA KultKaszinó
Vonós Trió: Hollókői Huba hegedű, Pólus László cselló, Gulyás-Nagy György brácsa
Három hangszer, ezer árnyalat
A vonóstrió-irodalom talán kevésbé ismert, mint a vonósnégyesek gazdag repertoárja, mégis a kamarazene egyik legtisztább és legintimebb műfaja. A három hangszer önálló személyiséggé válik: nincs lehetőség elrejtőzni, minden szólam egyenrangú, minden zenei gondolat közvetlenül jut el a hallgatóhoz. A koncert négy műve több mint másfél évszázad zenei világát öleli fel, miközben végig ugyanazt bizonyítja: a kamarazene legnagyobb ereje az egymásra figyelésben és a közös lélegzésben rejlik.
A nyitószám, Joseph Haydn B-dúr Divertimentója (Hob. V:8) a műfaj egyik legkorábbi gyöngyszeme. Haydnt méltán nevezik a vonós kamarazene atyjának: műveiben a klasszikus forma tökéletes arányérzékkel, derűvel és kifinomult humorral párosul. A „divertimento” szó eredeti jelentése szórakoztatás, ám Haydn zenéje ennél jóval többet kínál. A könnyed dallamok mögött rendkívüli mesterségbeli tudás, elegáns szólamvezetés és folyamatos zenei párbeszéd bontakozik ki. A három hangszer egyenrangú szerepet kap, a témák természetesen vándorolnak egyik szólamtól a másikig, miközben a zene végig megőrzi frissességét és életörömét.
A koncert második darabja, Jean Sibelius g-moll vonóstriója, egészen más világba vezet. A fiatal Sibelius még tanulmányai idején komponálta ezt a rövid, de rendkívül karakteres művet, amelyben már felismerhetők későbbi stílusának legfontosabb vonásai: a sötétebb hangszínek iránti vonzalom, a tömör fogalmazás és az északi természet ihlette melankolikus atmoszféra. Bár a darab még romantikus gyökerekből táplálkozik, már felvillannak azok a motívumok és hangulati elemek, amelyek később szimfóniáit és szimfonikus költeményeit világhírűvé tették.
A műsor középpontjában Kodály Zoltán Intermezzója áll. Kodály kamarazenéje különleges helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a népzenei ihletés nála sohasem egyszerű idézet, hanem mélyen átélt, saját zenei nyelvvé formált gondolkodás. Az Intermezzo lírai szépsége, finom ritmikája és bensőséges hangvétele a magyar népzene szellemiségét ötvözi a nyugat-európai kamarazene hagyományaival. Rövid terjedelme ellenére rendkívül koncentrált alkotás, amely egyszerre érzékeny és szenvedélyes.
Az est záró darabja, Dohnányi Ernő C-dúr Szerenádja op. 10, a vonóstrió-irodalom egyik vitathatatlan remekműve. A mindössze huszonhét éves zeneszerző 1902-ben komponálta ezt az öttételes alkotást, amely a romantikus kamarazene egyik csúcspontja. Dohnányi lenyűgöző mesterségbeli tudással ötvözi a klasszikus formavilágot a gazdag romantikus harmóniákkal és a virtuóz hangszerkezeléssel. A mű egyszerre elegáns és szenvedélyes, játékos és mélyen lírai; a karakteres nyitótételt egy különleges Scherzo, egy meghitt Romanza, egy energikus Tema con variazioni, végül egy ragyogó finálé követi. A három hangszer szinte zenekari gazdagságú hangzást teremt, miközben végig megőrzi a kamarazene személyes, közvetlen intimitását.
Az est előadói három különböző művészi pályát képviselnek, amelyeket a kamarazenélés szeretete kapcsol össze. Hollókői Huba, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, karmesterként és hegedűművészként egyaránt nemzetközi pályát futott be: Európa számos jelentős szimfonikus zenekarával dolgozott együtt, miközben kamarazenészként is mindig fontosnak tartotta a közös muzsikálás közvetlenségét.
Partnerei, Gulyás-Nagy György brácsaművész és Pólus László csellóművész a magyar kamarazenei élet elismert szereplői, akik évtizedes zenekari és kamarazenei tapasztalatukat hozzák ebbe az együttműködésbe. Játékukban a technikai biztonság mellett különösen fontos szerepet kap a kamarazene lényege: az egymásra figyelés, a közös zenei gondolkodás és az a finom egyensúly, amely három önálló művészi hangból képes egységes zenei élményt teremteni.
A koncert négy különböző zeneszerző négy eltérő világát mutatja be, mégis egységes utazássá áll össze. Haydn derűje, Sibelius északi lírája, Kodály magyar ihletésű költészete és Dohnányi romantikus mesterműve együtt a vonóstrió műfajának gazdagságát és időtálló szépségét ünneplik.
Belépődíj: 2.000 Ft